Az energiatermelés növelésétől, a regionális különbségeken át a digitális államigazgatásig
Az alábbiakban összefoglaljuk a Fico-kormány stratégiai céljait a befektetések kezelése, a régiófejlesztés és az informatizáció területén.
A 2023-as előrehozott választások után felálló negyedik Fico-kormány invesztíciós, befektetési preferenciáiról akkor kaphatunk átfogóbb képet, ha nemcsak befektetések kezelésének fő gondnokaként működő és a már 2008-2010 között egészségügyi miniszterként kormányzati tapasztalatokat szerzett Richard Raši, kassai orvos által vezetett Befektetési, Régiófejlesztési és Informatizációs Minisztérium agendáját vizsgáljuk meg a kormányprogramban, hanem figyelmünket kiterjesztjük a többi tárcára is, hiszen kisebb-nagyobb szelettel ezek is kiveszik a részüket a fejlesztések anyagi forrásainak kezeléséből.
Persze egy kormányprogram úgyis a gyakorlati megvalósítás sikereitől vagy éppen sikertelenségeitől szerzi meg az ázsióját, s addig az érdeklődő választópolgárnak nem marad más, mint hogy a viccbéli menetrendhez hasonlóan a kormányprogramról is azt gondolja, hogy létrejöttével immár a késések is kiszámíthatóvá válnak.
Különösen igaz lehet ez a fejlesztési politikára, hiszen az általános szövegvezetés ellenére is több mint 70 különböző helyen találkozunk a 88 oldalas dokumentumban. Ez azonban nem valamiféle túlzó optimizmus, hanem inkább gyakorlati törvényszerűség, hiszen, ha a kormány bármit is meg szeretne valósítani, ahhoz általában pénz kell.
Szemezgetve az egyes szakterületeken, az alábbi fejlesztési területeket mindenképpen említésre érdemesnek tartjuk.
Más területen viszont a kormányprogram fontosnak tartja kiemelni a korábbi, hatásában gyengébben teljesítő fejlesztéseket, mint például a különböző tudományos- és ipari parkokba eszközölteket, amely a mostani kormány szerint nem hozták meg a kívánt eredményt, igy a kormány átértékeli az innovációs és fejlesztési támogatások eddig adókedvezményeken alapuló gyakorlatát. Ugyanígy átértékeli és változásokat kezdeményez a befektetések törvényi szabályozásában, hogy azok még hatásosabban szolgálják eredeti céljukat.
Minden más fejlesztési terv esetében is nagy figyelmet fordít arra, hogy az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján létrejövő befektetések tényleg létre is jöjjenek. A 2026-ig mintegy 6,4 milliárd euróra tehető uniós források elsősorban az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban és a digitalizációban, illetve a közlekedésben, de további területeken is azt a célt szolgálják, hogy a Covid-járvány okozta komoly gazdasági és társadalmi kieséseket és azok következményeit semlegesítse. Ezek jelentős része tárcák feletti szinten kell, hogy megvalósuljanak, ilyen pl. a kutatás, innováció, valamint a tehetséggondozás támogatásának területe is. A kormányprogram ezt a területet, mint Szlovákia hosszútávon legfontosabb területét nevezi meg a konkurenciaképesség és az életminőség fenntarthatósága és növelése szempontjából.
Általában véve az informatizációs és digitális fejlődés egyik fő irányának a kormány a magas szintű szakemberképzést és az informatizációs biztonság minél magasabb fokának megteremtését tartja, hozzátéve, hogy Szlovákia további kihagyásokat már nem engedhet meg a tudomány és az oktatás területén.
Ahol fejlődik a szakemberképzés, ott nyilván fejlődik az ipar is, s így a kormányprogram az ipar és a gazdaság fejlődését követve a kormány alapvető változásokat tervez végrehajtani az energiatermelés és -átvitel kapacitásainak növelését illetően. A kormány tartósan fenntartható fejlődés és a konkurenciaképesség alapvető előfeltételének tartja ugyanis az energiahordozók mindegyik fajtájának biztos hozzáférhetőségét.
A vállalkozói réteg befektetései - fejlesztései elősegítését pedig azzal szeretnék támogatni, hogy a hosszútávú befektetések leírási idejének lerövidítésének lehetőségeit bővítik.
A kormány támogatja a felnőttképzés további fejlesztésébe való állami befektetéseket, úgy, hogy a felnőttképzés megfelelő eszköz legyen az innovációkon alapuló, konkurenciaképes gazdaság szükségletei számára.
További kevesebbet használt fogalom, a kiegyenlítő támogatás, amelyet például a szociális vagy fogyatékkal élők gazdasági tevékenységét szervezett keretekbe foglaló szubjektumok várhatnak el.
A vidékfejlesztés vagy régiófejlesztés területét a regionális különbségek kiegyenlítésének elve határozza meg. Ennek elérése érdekében a kormány, legalábbis a kormányprogram szintjén arra is hajlandóságot mutat, hogy több uniós forrást közvetlenül a régiók számára irányítson át, illetve, hogy a jogi környezetet is régióbarát célokat követve határozza meg. Bár nem közvetlen fejlesztési esemény, de a kormány kilátásba helyezi a közbeszerzések lebonyolításának egyszerűbbé tételét, ezzel is elősegítve az önkormányzatok egyszerűbb forráshoz jutását.
Beszámolónk végére hagytuk az informatizáció és a digitalizáció témakörét, téve ezt azon egyszerű oknál fogva, hogy a kormányprogram szinte egyik lételeme, alapelve, hogy amit csak lehet azt digitalizálni kell, s a kormányprogram nem riad vissza a mesterséges intelligencia igénybevételétől sem, illetve a közigazgatás, illetve az ebből kialakuló közösségi tér hatékony digitalizációjától. A kormányprogram ki is mondja, hogy a távlati cél az államigazgatás fokozatos átalakulása digitális államigazgatássá.
