Komoly gondokkal küzd az európai autógyártás
Egyre nagyobb bajban vannak az európai autógyártók, amelyek közül több is gyárbezárást és leépítést tervez a jövőben. A több éve tartó energia- és gazdasági válság, a folyamatos környezetvédelmi szigorítások, és a kínai autógyártók egyre nagyobb térnyerése miatt kialakult helyzet várhatóan a következő hónapokban sem javul majd, a nagy autógyártók helyzete pedig a magyarországi és szlovákiai járműgyártásra is negatív hatással lehet.
Az európai autógyártás az egyik legfontosabb iparág a kontinensen, amely több százezer ember számára biztosít munkát, és jelentős gazdasági hozzájárulást nyújt az uniós GDP-hez. Az ágazatnak azonban komoly kihívásokkal kellett szembenéznie az utóbbi években, amelyek együttes hatása a járműgyártás jövőjét is veszélyeztetheti.
A vásárláshoz kapcsolódó hitelek megdrágulásával mindez pedig drasztikus mértékben csökkentette az új autók iránti keresletet, ami komoly bevételkiesést jelentett a nagy autógyártók számára. Az ezzel párhuzamosan erőltetett elektromos átállás – az EU 2035-ig a belső égésű motorok értékesítés engedélyezésének folyamatos csökkenését tervezi – pedig tovább fokozta a problémákat, amik miatt 2024-ben komoly veszteséget könyvelhetnek el az ágazat szereplői.
Ennek ellenére a nagy európai autógyártók a következő években jelentős összegeket szánnak az elektromobilizációra: a Német Autóipari Szövetség (VDA) adatai szerint a német autóipar vállalatai például 2022 és 2026 között összesen 220 milliárd eurót terveznek az ezzel kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre fordítani.
Mindez azonban nemcsak pénzügyi, hanem logisztikai kihívásokat is jelent az ágazat számára, az elektromos autók működését biztosító akkumulátorok gyártásához szükséges lítium és kobalt beszerzése ugyanis koránt sem egyszerű feladat.
Az ezekre irányuló globális versenyben így jelentős előnyben vannak a kínai cégek, amik sok esetben közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek ezekhez az erőforrásokhoz.
Ezek a cégek ráadásul az európai versenytársaiknál olcsóbban és gyorsabban – a kínai gyártóknak átlagosan 2, míg az európaiaknak 4 év kell egy ilyen új autó fejlesztéséhez – tudják legyártani az új és olcsóbb elektromos autókat, amik az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően már felszereltségükben is versenyre kelnek a nagy európai gyártók elektromos autóival (a 2023-ban megjelent BYD Atto 3 modellje például közel tízezer euróval volt olcsóbb mint a hasonló felszereltséggel bíró európai modellek). Emiatt a kínai autógyártóknak egyre nagyobb szeletet sikerült kihasítaniuk az európai piacból az elmúlt években, a súlyuk pedig várhatóan a következő években is tovább nő majd. Az Európai Bizottság adatai szerint például míg 2021-ben a kínai gyártmányú elektromos autók piaci részesedése 3,9 százalék volt az EU-ban, addig 2023-ra ez már a 8 százalékot is elérte, a következő években pedig akár a 20 százalékot is elérheti.
Az ebből fakadó folyamatos kereslet csökkenésnek és a gyártási költségek megemelkedésének köszönhetően az európai járműgyártók így több olyan intézkedés meghozatalára is rákényszerültek az elmúlt hónapokban, amik egy része példa nélkülinek számít a több évtizedre visszanyúló történetükben.
Számos európai autógyártó jelentette például be, hogy leállítja az új üzemeinek építését. Ilyen vállalat például a Mercedes-Benz Csoport és a Stellantis, amelyek az Opelnek épített gyár kivitelezését függesztették fel, vagy az akkumulátorokat gyártó ACC cég, amely inkább a beruházások átcsoportosítása mellett döntött, míg az Audi a brüsszeli gyárát zárja be februárban, az üzemet pedig eladják.
Ezzel párhuzamosan a Volkswagennél kb. 30 ezer dolgozó elbocsátását tervezik a jövőben (ami a jelenlegi kb. 120 ezer dolgozó negyede), mert a vállalat tíz gyárából három csak alacsony kihasználtsággal működik, de az üzembezárások lehetősége is felmerült a cégvezetőkben a jelenlegi helyzet miatt. Ezzel kapcsolatban az elmúlt napokban több gyár dolgozói is figyelmeztető sztrájkot tartottak, amik várhatóan tovább folytatódnak a következő hónapokban. A német vállalat emellett már korábban a kínai üzemük bezárására kényszerült, mert a kínai gyártók teljesen kiszorították őket az ottani piacról.
A német autógyártók válsága ugyanakkor a közép-európai országokra, így Magyarország és Szlovákia gazdaságára is negatívan hatnak. Az itt található járműgyártó üzemek kihasználtsága ugyanis jelentősen függ a nyugat-európai anyavállalatok teljesítményétől. Magyarország esetében például 2023 és 2024 augusztusa között körülbelül 16 százalékkal csökkent a járműgyártás és 24 százalékkal az akkumulátorgyártás, a nagy autógyárak pedig optimalizálni kezdték az erőforrásokat. Hasonló a helyzet Szlovákiában, ahol az autóipar 2024 októberében az elmúlt négy év legnagyobb visszaesését tapasztalta a drasztikus keresletcsökkenés miatt.
A nagymúltú európai járműgyártók válsága tehát az egész európai gazdaság teljesítményére komoly hatással van. Az iparágban zajló jelenlegi változások és az ehhez kapcsolódó leépítési tervek ugyanis nem csupán a közvetlen munkahelyeket, hanem az ezekhez kapcsolódó ellátási láncokon keresztül, a regionális gazdaságokat is megrendíthetik. A gyártási költségeket folyamatosan növelő környezetvédelmi kvóták csökkentése és a fejlesztésekre szánt összegek racionálisabb elosztása így elengedhetetlennek tűnik a válság további mélyülésének megakadályozásához. Anélkül ugyanis az európai autógyártás szinte biztosan tovább veszít majd a világpiaci pozíciójából.
