A leváltott néppárt esete a karanténnal
Az uniós parlamenti választásokon világosan kiderült, hogy az európai polgárok többsége békét, a migráció megfékezését, működőképes gazdaságot akar. Elege van az energiaválságból, az égbe szökött árakból, a megromlott közbiztonságból és a kilátástalanságból.
Ám hiába győztek a huszonhét tagállamból húszban a jobboldali pártok, a (természetesen nem létező) háttérhatalom érdekeit kiszolgáló szocialista, liberális és a velük szövetkező néppártos társaságot ez jottányit sem érdekli. Gőzerővel dolgoznak azon, hogy lehetőleg semmi se változzék, s ha csak egy mód van rá, elszigeteljék a Patrióták Európáért frakciót.
Amióta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ET soros elnökeként békemisszióba kezdett, máson sem jár az eszük, mint azon, hogyan tudnák ellehetetleníteni, s ha ez nem sikerül, legalább csökkenteni a magyar kormányfő bátor missziójának jelentőségét, elmismásolni a béketörekvést.
Az első reakciójuk az volt, hogy Orbán „nem legitim módon” jár el, nem kapott úgymond „felhatalmazást” erre a diplomáciai tevékenységre. Mintha legalábbis kisdiák lenne, aki a tanító bácsi jóváhagyására szorul. Jöttek is az eszement ötletek: el kell venni Magyarországtól az ET-elnökséget. Ezen már régebben töprengtek, hiszen tudták, hogy a magyar miniszterelnök milyen tartalommal akarja megtölteni az elnökség fél évét. Már a szlogen is bökte a csőrüket: tegyük naggyá Európát. Mert elvtársak, mégiscsak hallatlan, hogy valaki szembe mer menni a „merjünk kicsik lenni” filozófiával, amit mi, magyarok ugye, olyan jól ismerünk. Az elnökség megtorpedózása azonban annyira bonyolult és hosszadalmas lenne, hogy inkább lemondtak róla. A következő körben azt agyalták ki, hogy a miniszteri informális ülésekről távol maradnak.
– közölte uniós forrásokra hivatkozva az olasz Repubblica. A lapnak nyilatkozó források szerint a washingtoni NATO-csúcs margóján az uniós vezetők arról is tárgyaltak, hogy közös levelet írnának Orbánnak, amelyben kifejeznék felháborodásukat, és követelnék, hogy hagyjon fel „engedély nélküli” külpolitikai útjaival.
A hajnaltól napestig a jogállamiságot mantárzó uniós vezetők érdekes módon akkor nem fejezték ki felháborodásukat, amikor az EB elnöke, Ursula von der Leyen a világjárvány idején „engedély nélkül” kötött óriási üzletet egy gyógyszergyártó céggel. Emlékezzünk csak vissza! Leyen férjét, Heiko von der Leyent (mily törvényszerűek a véletlenek) a koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében nevezték ki az amerikai Orgenesis gyógyszergyártó vállalat egészségügyi igazgatójává. A cég szorosan együttműködött az EB vakcinabeszerzési botrányában szereplő Pfizerrel.
A néppárti, a szocialista és a liberális frakciót az sem zavarta, hogy elítélt képviselők, levéve róluk a lábbilincset, vígan szavazgattak a magyar demokrácia mibenlétéről. Most mégis előállt az a botrányos helyzet, hogy az Ursula- és Weber-félék szeretnék karanténba zárni a patriótákat, akik a harmadik legnépesebb frakciót alkotják az Európai Parlamentben. Ez ám a demokrácia csúcsa! Mi más, ha nem ez az a bizonyos „európai érték”, amelyet szájzsibbadásig hangoztatnak az „európai értékek” letéteményesei? Egyébként nem csoda, hogy ennyire kapálóznak, hiszen a rengeteg korrupciós ügyet egyszer csak ki kell (kellene) vizsgálni. Ezt azonban nyilván nem ők, hanem éppen a patrióták és más jobboldali képviselők szorgalmazhatják. A margóra jegyzem meg, hogy per pillanat nincs róla hír, mi lett a sorsa annak a bírósági eljárásnak (volt-e egyáltalán ilyen), amit egy amerikai lap indított az EB elnökével szemben?
Eközben a világ többi része (amely nem fityeg a Soros-birodalom köldökzsinórján) nagyra értékeli Orbán Viktor misszióját, és szuperlatívuszokban beszél róla. Nem csoda, a háború senkinek (pontosabban majdnem senkinek) nem jó, csupán egy szűk, a pénz- és hatalomhajhászásba beleőrült rétegnek, amely legtöbbet árt az emberiségnek. Az Európai Unió magát térdig betonba öntött szocialista, liberális és néppárti vezetése ezeket szolgálja, és ezért is irtózik a gondolattól, hogy a valódi jobboldal is pozíciókat kapjon a vándorcirkuszban.
"Az Orbán-frakciót el kell szigetelni az Európai Parlamentben” – jelentette ki Katarina Barley, az SPD EP-képviselője, aki pontosan fogalmazza meg, mit gondolnak a kardcsörtetők.
Igen, erről van szó. A liberálbolsevikek és a velük egy nótát fújók el sem tudják képzelni, hogy másról is szólhat a parlamentáris demokrácia, mint a vezetői helyek, a funkciók és a bizottsági székek elosztásáról. Ezeknek talán már mit sem mond a kifejezés, hogy alapérték (amivel oly könnyen dobálóznak), talán összekeverik az alapbérrel. Az ahhoz járuló pótlékok halmozása pedig elhomályosítja a látásukat.
Volt egyszer egy kereszténydemokrata néppárt – írja Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, aki felidézi a háború utáni első német kancellár, Konrad Adenauer szavait.
– mondta 1949-ben Adenauer a német alaptörvény zárószavazása után. „Mindegy, meddig tart, de Oroszországot le kell győzni Ukrajnában.” Utóbbi idézet már Manfred Webertől, az Európai Néppárt (EPP) szintén német elnökétől származik. A nemzetére és Európára Isten áldását és békét kérő jobboldali vezető helyett most egy háborúpárti ballib akarnok áll előttünk, aki egész kontinensünk érdekeit elárulja. Ezt azonban megelőzte az értékek elárulása, az egykoron kereszténydemokrata pártcsalád felolvasztása a genderideológiát, migrációt és fegyveres pusztítást támogató baloldali masszában.”
A néppárt ma már se nem keresztény, se nem demokrata, és a népet is elárulta. A liberális frakció diktál neki, az a hangos és erőszakos csapat, amelynek kevesebb képviselője van az EP-ben, mint a Patrióták Európáért pártcsaládnak. Mi sem logikusabb, mint hogy ők diktálják a tempót. A lényeg: a Patrióták Európáért tulajdonképpen leváltotta a néppártot, hiszen keresztény, demokrata és nemzeti, ami az utóbbiról nem mondható el. Ezt akarják karanténba zárni ezek a nyomorultak.
Megjelent a MAGYAR7 29. számában.
