A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program tanulságai
E program eredményeiről, hozadékáról tartottak szakmai konferenciát a muzslai községi könyvtárban a program gazdái, koordinátorai és támogatói.
Az előadókat és a három járásból – Érsekújvár, Komárom, Léva - összegyűlt polgármestereket és óvodavezetőket Farkas Iván Muzsla község polgármestere üdvözölte, méltatta a program jelentőségét, melynek hatása sok évtizedig érezhető lesz a régióban.
Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program miniszteri biztosa elmondta, sikerprogram volt ez, amely sokkal többről szólt, mint az intézmények felújításáról.
– hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Hozzátette, nem tűnt el semmi a támogatások összegéből, sőt, mivel a felújító cégek vezetői sokszor a gyermekek szülei voltak, még a projektben nem szereplő tételek javítását és felújítását is vállalták. Van még mit tenni, hiszen több településen vártak szlovák, esetleg uniós pályázatra, de bár van kivétel, nem úgy néz ki, hogy a szlovák kormány tömegesen újítana fel magyar óvodákat. Továbbá kiderült nem megoldott a bölcsődei ellátás sem. „Bölcsődék nyitása óriási lehetőség, nem csak szolgáltatásokat tudna pótolni, de üzleti lehetőségeket is rejt” – emelte ki Grezsa.
Vázolta még,
az óvodákból logikusan a magyar iskolák világa nyílik meg, az, hogy mi történik bennük már csak a pedagógusokon és a település önkormányzatain múlik, mert az is fontos, hogy jó módszerekkel oktassák ott a gyermekeket.
Kitért még arra tényre, hogy gazdaságilag milyen hatalmas különbségek vannak Szlovákia keleti és nyugati régiói között, hiszen Pozsony környékén a tégla se annyiba kerül, mint az ukrán határon. Megemlítette, felvidéki sajátosság a lapostető, amit figyelembe vettek, bár ha a magyar kormányon múlott volna, akkor piros nyeregtetős óvodákkal lenne tele a Felvidék.
Grezsa István köszönetet mondott Pathó Mariannának, aki a Nemzetpolitikai Államtitkárság koordinátoraként dolgozott a projekten, az MKP-nak, a pedagógusok szövetségének és a Bethlen Gábor Alap felvidéki munkacsoportjának, akik kiváló munkát végeztek.
Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi alelnöke elmondta, a gyermekek pici korában való bekapcsolása a közművelődésbe tovább élésünk alappillére. Tény, hogy
csökken a magyarság számaránya, ezáltal az oktatási intézményeket látogató diákok száma is, de meg kell próbálni ezt lassítani vagy megállítani a gazdasági és demográfiai adatok ellenére is.
Szólt arról is, hogy készítettek egy felmérést a felvidéki magyar szülők körében arról, mi szerint választanak óvodát, amiből az derült ki, a legfőbb szempont a biztonság. Ezért is volt fontos az épületek korszerűsítése, biztonságosabbá tétele.
Az alelnöknő még kiemelte, a vegyes óvodákra kell nagyon odafigyelni és egyértelmű nyelvi helyzetet kell teremteni, hogy a magyar óvodából magyar iskolába irányítsák a gyermekeket.
Fontos, hogy a felújított épületekben magas szintű pedagógiai munka folyjék, ennek érdekében a SZMPSZ szakmai továbbképzéseket szervezett, ahol a tanárok útmutatást kaphattak úgy a különleges nevelést igénylő gyerekekkel való foglalkozásra, mint a hagyományok bevitelére az oktatási rendszerbe.
Menyhárt József, az MKP elnöke is köszönetet mondott a program minden résztvevőjének és biztatott arra, merjük használni anyanyelvünket, legyen presztízse a magyar nyelvnek és akkor a szülők örömmel választják majd gyermeküknek a magyar oktatási intézményeket.
