A 75 éves Csemadok jubileumi ünnepsége - Összefoglaló - KÉPEKKEL

Érsekújvár ad otthont az országos megemlékezésnek. Az a város, ahol 1949 márciusában megalakult az első alapszervezet. Gyülekeznek az ünneplők Érsekújvárott, a főtéri kultúrház aulájában.

 

 

A műsorvezetők: Novák Mónika és Kaszás Kornél köszöntötték az ünneplőket. „Hogy miért fontos egy ilyen jelentős évforduló megünneplése?" – tette fel a kérdést Kaszás Kornél műsorvezető. „Egyrészt a Csemadok tagjainak, hogy lássák, érezzék, a szövetség él, lélegzik, működik. Másrészt pedig fontos megmutatni a nagyvilágnak, hogy ez a több mint ötvenezer tagok tömörítő szervezet megérte a 75 évet, de nem áll meg, matuzsálemi korra törekszik. A Csemadok nem csak őrzi a lángot, de célja, hogy továbbadja azt az ifjú nemzedék tagjainak, hogy szülőföldjükön magyarként tudjanak boldogulni az elkövetkező évtizedekben is." 

 

Az énekkar 1995-ben alakult Lengyelfalusi Miklós és Boócz Mária vezetésével. Repertoárjában népdalok, szakrális művek és feldolgozások szerepelnek. 2017-ben Galántán a Kodály Napokon bronz sávos besorolást ért el, és 2023-ban Tatabányán a Forgórózsa fesztiválon ezüst sávos besorolással jutalmazták előadásukat. A kórus jelenlegi vezetői: Hanza Rolanda és Kamanca Olga. Az előadás címe: Az szép szabadságra. 

 

„Olyan szervezetet ünneplünk, amely 75 éve töretlenül állja a történelmi korok viharait.  Ha a Csemadok nem ösztönözte, támogatta volna a kisebbségi kultúra fejlesztését, az anyanyelv használatát, a népművészeti hagyományok ápolását, a magyar iskolák újraindítását, akkor ma én sem magyar iskolákat végzett gyermekeim büszke édesapjaként állnék itt, és valószínűleg a köszöntőmet se volna kinek magyarul elmondanom. Utalok itt többek közt azokra az iskolaügyi törvényekre a múlt században, amelyeknek gyakorlati célja a magyar nyelvű oktatás felszámolása volt. Ekkor rekordidőn belül soha nem látott tiltakozáshullám indult el az egész országban, a Csemadoknak köszönhetően. A 75. évforduló kiváló alkalom arra, hogy kifejezzük a hálánkat a szervezet mindenkori vezetőinek és a tagságának" - hangsúlyozta beszédében az alpolgármester. 

 

„Szövetségünk az elmúlt hét és fél évtized során szinte folyamatosan rákényszerült az újrakezdésre. Gyakran volt kénytelen újra gondolni, mozgósítani, megszervezni önmagát azzal a közösségünk iránti elkötelezettséggel, amely nélkül elképzelhetetlen a sikeres kulturális tevékenység, a folyamatos társadalmi jelenlét. A Csemadok tagjainak lelkesedése és áldozatos munkája a legnagyobb nehézségeken is átsegítette a szövetséget, melynek biztos és szilárd alapjait mindig a helyi szervezetek adták". Az elnök kitért arra is, hogy az anyanyelven művelhető kultúra a kisebbségben élők számára létkérdés, enélkül elképzelhetetlen a megmaradásunk. Identitásunk őrzése, magyar örökségünk védelme, anyanyelvünk használata, nemzeti hovatartozásunk megvallása és vállalása hagyományaink megélése olyan közös eszmék, melyek mentén végre összefoghatnánk itt a Felvidéken. „Szolgáljon ez a jubileum az elmúlt időszakra való visszatekintésre, a köszönetre, de a fontos események felelevenítése mellett, az eddigi tapasztalatok alapján az új kihívásokra való felkészülésre is" – hangsúlyozta beszéde végén Bárdos Gyula. 

 

Sándor Marianna népdalénekes, hagyományőrző és édesanya. Tagja a zsérei énekkarnak és a hagyományőrző csoportnak. Arra törekszik, hogy a zoboralji népdalok és szokások fennmaradjanak, hogy azokat a következő nemzedékek, a gyerekek is ismerjék. Kislányával, Olíviával állnak színpadra és zoboralji népdalokat adtak elő.

 

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára elmondta, nagy tisztelettel köszönti a 75 éves szervezetet a mai napon, amikor arra emlékezünk, hogy 1949. március ötödikén hozták létre a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületét, ismertebb nevén: a Csemadokot. Ez egy olyan szervezet, amely leképezi a társadalom összetételét, s egy nagyon nehéz pillanatban jött létre, hiszen a jogfosztottság évei után volt a magyarság, de a kommunista hatalom is érezte, hogy valamilyen módon be kell hozni a vérkeringésbe a magyarokat, ezért engedélyezte a megalakítását. 

1949-ben a Csemadok jelentette azt, hogy a magyarság visszakapja azokat a jogait, amelyek a háború előtt megvoltak. Ha akkor a Csemadok nem jön létre, meglehet, hogy ma nem beszélnénk magyarul a felvidéken, nem lennének magyar közösségeink, óvodáink, iskoláink - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, a jogfosztttság évei után a közösség talpra állításának a feladatát vállalta magára a Csemadok. Ez is azt bizonyította, hogy a csehszlovákiai magyarság akkor meg akart maradni, meg akarta élni magyarságát és azt átörökíteni az utána jövő nemzedékeknek. 

Kitért arra, a Csemadok vezetői és önkéntesei örökérvényű példát állítottak az utókor elé. Az alulról épülő helyi szervezetek képesek voltak  helyben megszervezni a magyarság összetartását. A 75 év tanúskodik arról, hogy helytállásuk nem volt hiábavaló.

Ma, az együttműködő nemzet évében is fontos, hogy a közösségek ne engedjék el egymás kezét, támaszkodhassanak egymásra, mindenhol a Kárpát-medencében, és így próbálják meg a nemzetet gyarapítani, mert ez jelenti azt, hogy van magyar jövő, és a Felvidéken is van a magyarságnak jövője - fogalmazott Potápi Árpád János, aki szerint ebből a szempontból kulcsfontosságú a magyar érdekképviselet. Hangsúlyosan kiemelte Forró Krisztián köztársaságelnöki jelöltségét, mert mint mondta, a magyar politikának minden megmérettetésen ott kell lennie, mutatnia kell, hogy a magyarok itt vannak, számolni kell velük. Oda kell állni a magyar jelöltek mellé, így most Forró Krisztián államfő-jelölt úr mellé is - mondta az államtitkár, hozzátéve, arra kér mindenkit, támogassa a Szövetség elnökét a választáson. 

Beszéde végén Potápi Árpád János köszönetet mondott minden Csemadok vezetőnek, a helyi szinttől egészen az országos szintig. Mint fogalmazott, Bárdos Gyula elnök biztonságot jelent, mert a Csemadok ügyei nála határozott, felelősségteljes és gondos kézben van. 

 

 

A Magyar Szövetség elnöke beszédét azzal kezdte, hogy közösségünk megmaradása két pilléren nyugszik, az anyanyelvi oktatáson és kultúránk ápolásán, és a Csemadoknak fontos szerepe van ezen pillérek megtartásában. Ezért köszönet jár a szervezetnek. 

Eztán az államfőjelölt egy rövid történelmi visszatekintést nyújtott, hangsúlyozva, hogy a Csemadok történetén keresztül is megérthetjük, hogy milyen szerepe volt megalakulásakor, azokban a rendkívül viszontagságos időkben. A háború után előbb a templomokból, majd az iskolákból tiltották ki a magyar szót, aztán jött a deportálások, a reszlovakizáció és a kitelepítések időszaka. Megpróbálták a magyarokat megtörni, de nem tudtak, majd nagy kegyesen lehetőséget adtak arra, hogy kulturálisan megszervezze magát a magyar közösség, abban a hiszemben, hogy a Csemadok úgysem lesz képes a magyarok érdekeit képviselni. "Hogy ki tévedett, a történelem megmutatta" - fogalmazott Forró Krisztián. 

Az elnök a Csemadok erejét számokkal is alátámasztotta, mikor rámutatott, hogy 1949 végére 3 ezer, egy év múlva már 16 ezer, majd tíz éven belül 50 ezer tagja lett a szervezetnek, és 500 településen lobogott jelképesen a Csemadok lángja. 

Ez a hálózat tartotta meg a magyarságot, és ez adta vissza a hitét, hogy van jövője, képes megmaradni. Ennek a hálózatnak köszönhetjük, hogy ma is itt vagyunk - mondta a magyar párt elnöke, aki minden Csemadok tagnak megköszönte időt, energiát nem kímélő munkáját. Példamutatónak nevezte elkötelezettségüket, mint ahogy Bárdos Gyula korábbi vállalását is, amikor magyarként, elsőként indult az államfő-választáson. 

Az összetartásnak óriási ereje van - hangsúlyozta Forró Krisztián, és egyúttal utalt arra is, hogy az ilyen összetartások segíthetnek akkor is, amikor támadnak bennünket. "A háború után kitiltották a magyar szót a templomokból, és most itt, Érsekújvárott ugyanezt tapasztaljuk"- mondta az elnök, utalva ezzel arra, hogy a városban a ferences templomban megszüntették a magyar miséket. "Ki kell állnunk magunkért" - hangzott az államfőjelölt mondata. "Március 23-án is ki kell állni magunkért, az államfőválasztás nem rólam, hanem a közösségünkről szól" - mondta Forró Krisztián, mindenkit a választáson való részvételre buzdítva.  

Beszéde végén a Magyar Szövetség elnöke ismét megköszönte a Csemadok hét és fél évtizedes áldozatos munkáját. 

 

 

A program olyan közismert előadóművészek műsorával folytatódott, mint Korpás Éva, Zsapka Attila és Madarász András zenész, akik megzenésített verseket adtak elő.  

 

 

Az ünnepségen és Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője és Potápi Árpád János átvették a Csemadok által, még januárban, a magyar kultúra napja alkalmából, nekik odaítélt Fábry Zoltán díjat. A kitüntetést Hrubík Béla, a szervezet országos vezetőségének tagja adta át a díjazottaknak.

 

 

 

Az ünnepségen fellépett a Nagykéri Mórinca Néptánccsoport is, amely 1996-ban alakult Nagykér község és a helyi Csemadok égisze alatt, azzal a céllal, hogy felkutassa, felelevenítse, megőrizze és továbbvigye a község népi hagyományait. A Mórinca nevet a falu területén lévő poros földterületről kapta, ahol az idősebb generáció tagjai annak idején mulattak, szórakoztak. Jeles felvidéki és magyarországi koreográfusok segítségével a csoport sok hazai és külföldi fesztiválon szerepelt nagy sikerrel. A csoport művészeti vezetője Hutura Beáta, koreográfusaik Hutura Beáta és Süle-Szigeti Levente. Műsoruk címe: „Hová a szívem gondolja".

 

 

Ugyancsak fellépett a 2017 tavaszán alakult 20 tagot számláló Peredi Férfi Daloskör, amely a község és a szélesebb régió népzene, népdal és nótaéneklés hagyományainak ápolását, dalkincsének mentését, újrafelfedezését és népszerűsítését tűzte zászlójára. Több díjjal büszkélkedhetnek, többek közt elnyerték a Vass Lajos-nagydíjat. Sikereiket nagymértékben a szlovákiai kórusmozgalom elismert szakemberének, a Csemadok Életmű Díjjal kitüntetett Jónás Katalin zenetanárnőnek, illetve Pered Község Önkormányzata folyamatos támogatásának köszönhetik. A Csemadok megalakulásának 75. évfordulójára egy válogatással készültek, Bartók Béla csallóközi népdalgyűjtéseiből.

 

Németh Enikő már évekkel ezelőtt, még alapiskolás korában lépett a mesemondás útjára. Kétyen a helyi alapiskolában vett részt az első versenyén, azóta visszajáró résztvevője a mesemondó versenyeknek, rendezvényeknek. Az Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen már többször is megmérette magát, az országos fordulóban sorozatban háromszor aranyérmes besorolást szerzett. A mese, amit meghallgatunk tőle: A Sajó kutya (herencsényi mese). 

 

A perbetei Napraforgó Néptáncegyüttes húszéves múltra tekint vissza. Tagjai alap- és középiskolások, valamint a néptánc és a népzene iránt elkötelezett lelkes felnőttek. Az együttes fő feladatának tekinti a magyar nyelvterület néptáncainak, népdalainak és gyermekjátékainak megismertetését és megszerettetését a gyermekekkel, a fiatalokkal. A tagok hisznek benne, hogy a hagyomány közösségformáló és megtartó erő. Szilágysági táncokat adtak elő. Vezetőjük Jakab Katalin, Szabó Edit.

 

Az érsekújvári járás citerazenekarait egy közös produkció erejéig két baráti citerazenekar képviseli a színpadon. Ők a besenyői és a tardoskeddi citerások. Több évtizede pengetik a húrokat a Csemadok égisze alatt. Vallják, hogy a kultúra felemel és közben közösséget, barátságot teremt. Tagjai s egyben alapítói a Felvidéki Citerazenekarnak. A mai ünnepségre egy szatmári csokorral készültek.

 

A rendezvény záróakkordjaként az ünnepi műsor résztvevői közösen elénekelték a Himnuszt.